1. LŐRINCI HENGERMŰ Budapest 1951-1952. (Gyakornok) 
2. MAGYAR NÉPHADSEREG. 1952-1975. (Hivatásos katona voltam) 
1952-55. Szentendrei Műszaki Tiszti Iskola (Növendék) 
1955-56. Esztergom. MN.6133. Műszaki zászlóalj. (Szakaszparancsnok) 
1957-62. Budapest. Egyesített Tiszti Iskola (Műszaki-technikai szolg. vez.) 1962-63. Szentendre. Egyesített Tiszti Iskola Műszaki Tanszék. (Tanár 1963-75. Budapest. "Zrínyi Miklós" Katonai Akadémia Műszaki Tanszék. (Főtanár)

3. MAGYAR FILMGYÁRTÓ VÁLLALAT. Budapest. 1975-87. (Szerződéses munkaviszonyban.) 1975-87. Budapest Mafilm. Szcenikai Központ. Díszletépítészet. (Műszaki Tanácsadó. Díszletstatikus) 

KITÜNTÉSEIM.

Magyar Néphadsereg ben:                                                                                    

Árvízvédelmi Emlék Érem. 1954.(Ásványráró házépítés) (1)                                                      

Kiváló Szolgálatért Érdem Érem 1956. (Dunai jeges árvíz

 Árvízvédelmi Emlék Érem. 1970. (Szamos-menti árvíz) (3)                                                                                Szolgálati Emlék Érem. (15 év) 1970.                                                                                             

Haza Szolgálatáért Érdem Érem. 1974. (Arany fokozat) 

Magyar Filmgyártó Vállalat : Szocialista Kultúráért. 1981.

Megjegyzés : 
Kitüntetéseim egy kivételével nem jártak pénzjutalommal.                                                                                   Velük a tisztességes helytállást ismerték el, ezért vagyok büszke rájuk.               

Megjegyzések:

(1) Az árvíz levonulása után egy hetet dolgoztunk a falu újjáépítésén a szabadságunk alatt.(Vállalás az iskola növendékei részéről.) Házépítés Ásványrárón.
(2) Jégrobbantás Esztergomnál a Dunán, kikötőhíd építése Dunabogdányban, majd Mohács térségében árvízi mentési munkák műszaki szakaszommal.
(3) Az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) Árvízvédelmi Törzsében a HM.- ből és a ZMKA. Műszaki Tanszékéről vezényelve. Együttműködés és a résztvevő műszaki alakulatok irányítása.
A Magyar Néphadsereg Műszaki alakulatai mindenkor az OVH. (Országos  Vízügyi Hivatal) rendelkezésére álltak. Nélkülözhetetlen bázisa volt ez a sikeres árvízvédelemnek.
(Anyagi-technikai eszközök, szakmai tapasztalat és szervezettség.) 

Napjainkban a Katasztrófavédelmi Szervezet feladata az árvízvédelem szervezése is. 
Ez a szervezet igen nehéz helyzetben van a Hadsereg létszámcsökkentése óta. 
Alakulatok szűntek meg ugyanis, közöttük a műszakiak. Egyik pontonos hidász alakulat az 1999. február 28-i megszüntetése után született az alábbi vélemény:
"Úgy érezzük, hogy az ország, a honvédség felsőbb katonai vezetői rosszul döntöttek. Egy olyan ország, amely fekvésénél fogva gyakori árvizek, belvizek, hóakadályok szenvedője, ahol- kis területét számolva- nem egy, hanem több veszélyes üzem tevékenykedik, ahol az országot keresztül szeli Európa legszélesebb folyója, ott azt az erőt megszüntetni, ami eddig szinte minden évben igénybe lett véve katasztrófa elhárításban, az ország gazdasági érdekeit szolgáló feladatokban, talán-könnyelműség. Mi úgy érezzük! Aggódásunk elsősorban hazánkért, annak lakosságáért való aggódásnak fogható fel." 

Eddig az idézet.
Magam is így érzem, sőt talán nem túlzás, ha meggondolatlan döntésnek tartom.
Lásd az árvizek és az egyéb katasztrófa elhárítás problémáit, napjainkban.
Farkas Ferenc: Magyar Honvédség Ercsi helyőrségének története. (1950-1999)
Nem szolgáltam ebben a helyőrségben, de ismertem parancsnokait, az itt szolgálatot teljesítő tiszttársaimat. Sokan közülük évfolyamtársam volt a Műszaki Tiszti Iskolán, néhányukat tanítottam a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián is.
Néhány alkalommal részt vettem az alakulat hídépítési gyakorlatán és ismerem sikeres árvízvédelmi tevékenységüket is. Ezért szeretném méltatni őket honlapomon.

Filmgyári évek

A KEZDET . AZ "EGRI CSILLAGOK .'' (1967/68) 
1967 őszén vezényeltek az "Egri csillagok" című filmhez, miután a HM. és a Mafilm között megállapodás jött létre a produkció létrehozása érdekében. 
Feladatom a film díszlettervezője és építésze mellett, az "Egri" várkomplexum tervezésében és kivitelezésében való közreműködés volt. Ekkor kerültem kapcsolatba a díszletépítéssel. 
Nadap község mellett kezdtük el a munkát, majd Pilisborosjenőn kellett felépítenünk a várat. 
Ebben a munkában: Vayer Tamás, Nell Tibor és Nagy Vilmos voltak a munkatársaim. 
Velük együtt dolgoztam közel egy éven keresztül. 
Mindig is szerettem azokat filmeket, melyekben a magyar irodalmat dolgozták fel. 
Ezen belül- különösen a látványos,- történelmi tárgyú magyar filmek érdekeltek. 
Az 1960-as években a filmgyártás virágzott, évente 16-20 játékfilm és 40-60 Tv. Játék készült hazánkban, közöttük olyan filmek, amelyeket a közönség szeretett. 
Hosszan lehetne felsorolni ezeket, a filmeket. Mindegyikben nagy jelentőségű volt a látvány. 
Boldog voltam, hogy Gárdonyi regényéből végre film készül és azért is, hogy ebben a munkában közreműködhettem. 
Erről a munkáról és erről a filmről tanúskodnak a FOTÓGALÉRIA képei. (Egri csillagok. 1968.)

ÉVES SZERZŐDÉSSEL A FILMGYÁRBAN . (1975-1987) 
Az "Egri csillagok" után számos filmet forgattak a pilisborosjenői " Egri várban". 
1974 évben Statikai szakvéleményt kértek tőlem az "Egri vár" állapotáról, a "Sztrogoff Mihály" című külföldi film helyszíni forgatása érdekében. Ennek eleget tettem és miután 1975. januártól kényszerű nyugállományba kerültem, hívtak a Filmgyár építészetére. 

Örömmel szerződtem a díszletépítészetre, ahol egy nagyszerű kollektívát találtam. 
Kocsis Károly az akkori főosztályvezető és az építészek ismerősként fogadtak. 
Eleinte a műtermek és a hidalások felülvizsgálatában, korszerűsítésében vettem részt, esetenként pedig a film építészével együtt, néhány produkcióban is dolgoztam. 
(A II. Műterem például -bauxitbetonból épült- ezért állandó felülvizsgálatot igényelt.) 
Ezt a szép szakmát - a díszletépítést- csak a gyakorlatban lehet elsajátítani! 
Sokat tapasztalt díszletépítészek és u.n. díszítők dolgoztak az osztályon, volt kitől tanulnom. 
Feladatom lényegében a díszletek statikai jellegű feladatainak ellátása és a műszaki ellenőrzés volt.      Eközben módom volt megismeri ezt a speciális szakmát. 
Főbb filmes munkáim az "Egri csillagok" után, amiben részt vettem: 
(Képek a Fotógalériában megtekinthetők ) 

1975. "KÁNTOR" Tv. sorozat. Bakonyszentlászló. ( Malom díszlet.) Csát Miklós építész és Pataki János díszítő csoportvezető munkatársaként. Rendező: Nemere László. A helyszínen - egy erdei horhosban - vízimalmot kellett felépíteni. 

"BÁSTYASÉTÁNY '74" Játékfilm. Kőbánya. Martin Éva és Brill Péter építészekkel. 
A film rendezője: Gazdag Gyula, az operatőr Ragályi Elemér volt. (Díszlet a bányató területén egy felrobbantott épület és a vízben álló romos épületrészekből állt össze.) 

"TALPUK ALATT FÜTYÜL A SZÉL". Játékfilm. Rendező: Szomjas György. Csárda építése Brédli József építésszel, a kies pusztán. Operatőr: Ragályi Elemér.

1976."FEKETE GYÉMÁNTOK" Nagyjátékfilm. Rendező Várkonyi Zoltán. Operatőr Illés György. Díszlettervező Vayer Tamás. A munkák egy része a Salgótarján közeli Székvölgy. A bányásztelepülésen Kriska István építésszel együtt láttuk el a díszletépítést. 

"EGY ERKÖLCSÖS ÉJSZAKA". Rendező: Makk Károly. operatőr Tóth János volt.  A díszlet az óbudai Selyemgombolyító műemléképületének átalakításával készült,  Vayer Tamás tervei alapján. A kivitelezést Fürtös Andrással irányítottuk. 

1977/79 "RAB EMBER FIAI",  "CSILLAGSZEMŰ" Rendező: Markos Miklós. 
A pilísborosjenői  "Egri vár" átalakítása, Schmelz Miklóssal és Varga Antallal.                                                          "A VILÁG - KÖZEPÉN" Rendező: Fejér Miklós. (10 évvel az Egri csillagok után.) 

"KOLDÚS ÉS KIRÁLYFI" Külföldi rendelt film. A díszlet számos helyszínen épült:                                        Sopronban, Budafokon és Tahiban és a filmgyár műtermeiben. 
Az építkezés irányításában az alábbi építészekkel vettem részt: Nell Tibor, Blahó László 
Brill Péter, Gárdonyi László, Rápolti Miklós, Schmelz Miklós. 

1981."GUERNICA". Koprodukciós film. (ZDF) Rendező: Kósa Ferenc. 
Szandabánya területén egy a külszíni bazaltbánya falára szobor építéséhez kellett állványt építeni.                     A kivitelezést Schmelz Miklós építésszel irányítottuk. 

1982. "VIADUKT". Játékfilm. Rendező: Simó Sándor. 
A Magyar- Nyugatnémet- Amerikai koprodukció részére, az eredeti helyszínen, 
Biatorbágyon a műemlék vasúti hidat készítettük elő a "robbantáshoz." 
Ebben a munkában a filmgyári technikussal - Ormos Ferenccel, valamint a 
pirotehnikus Hábetler Ferenccel dolgoztunk együtt. Operatőr Andor Tamás volt. 

Feladatom a Műemlékjellegű Viadukt eredeti terveinek átvétele, statikai ellenőrzése,                                            a híd próbaterhelése és kiegészítése a filmfelvételek számára.

1983. "IZZÓ PLANÉTÁK:" Markó Iván rendezésében a Győri Balett részére készítettük el, 
Gombár Judit tervei alapján a produkció díszletét, a Budapesti Sportcsarnokban. 
A Mafilm gyártásvezetője, Szekeres Dénes volt, a produkció menedzsere. 
Javaslatára és szervezésében a filmgyár részéről Schmelz Miklós építésszel, valamint 
Ormos Ferenc technikussal vettünk részt ebben a munkában. 
Markó Iván elismerését a korabeli Film Színház Muzsika c. lapban is kifejezte. 

1984. "CSAK EGY MOZI ." Játékfilm. Rendező: Sándor Pál, operatőr Ragályi Elemér.
A helyszín a pilísvörösvári érc és ásványbányák területe, ahol Kovács Attila terveinek a kivitelezését           Fürtös András építésszel valósítottuk meg.

1985. "ITT ÉLNED,HALNOD KELL." Történelmi játék a Hősök terén, Budapesten. 
Rendező: Koltai Gábor. Díszlettervező: Csikós Attila. ("István a király"- után.) 
A kivitelezést Csát Miklós építésszel és Nagyidai József főművezetővel irányítottuk.

1987. "MISS ARIZÓNA." Nagyjátékfilm. Rendező:Sándor Pál. Tervező: ifj. Rajk László. 
Az Arizóna mulató eredetihez hasonló tervét a Mafilm műtermében építettük fel. 
Az építész Varga Zoltán mellett, Ormos Ferenc technikus volt a munkatársam.

" HANNA HÁBORÚJA ." Külföldi rendelt film. "Ártatlan hősök" ideiglenes címmel a
Kunszentmártonban álló vasúti híd kiegészítéséből és "felrobbantásából" állt. 
A tervet Bertalan Tivadar készítette el, a kivitelezést Varga Zoltán és Tóth Andrea 
építészekkel, valamint Hábetler Ferenc pirotechnikussal láttuk el.

1993. "CADFAEL BARÁT." Külföldi rendelt film. Angol tervező terveivel. 
Fóti filmgyár területén, felépítendő díszletek palánkvárból, várkapu, -hidak,- folyók és 
Kolostorból álltak. A díszletek építéséhez külső munkaerőt kellett toborozni, hiszen a 
Mafilm építészete, a filmszcenikai terület ekkor már felszámolás alatt állt. 
Az építkezést Péterdi Béla és Kiss József építésszel együtt irányítottuk.                                                          Büszke vagyok arra, hogy a Mafilm-ben töltött éveim alatt, a díszletépítészetnél baleset                                   soha  nem történt!  Számos, tapasztalt, hozzáértő  díszletépítővel dolgozhattam.                                                      A fenti példák is bizonyítják, hogy a film díszletépítése mennyire változatos, mind a helyszín,                           mind a konkrét építési feladat jellegét, körülményeit illetően. Ahol a látvány rendkívül fontos. 

Ide sorolható a Fábri Zoltán filmje a "Pál utcai fiúk", ahol a megépített "Grund" valamint a "Fűvészkert" is élethűen jelen van. Díszlettervező Romvári József az építész Martin Éva volt. 
Hasonlóan nagy jelentősége van a látványnak Várkonyi Zoltán "Kárpáthy Zoltán"c. filmjében a pesti árvízi jelenetben. Bravúros megoldás volt, hiszen a "díszletet", a Duna sor házait - benne a "Kékmacska fogadót"    egy strand medencéiben építették fel, majd elárasították azt. 
Az operatőr Hildebrand István, a díszlettervező Zeihán Béla, az építész Nell Tibor volt. 
Vég nélkül lehetne sorolni Palásthy György, Ranódy László, Zsurzs Éva, Katkics Ilona filmjeit,                amelyekhez hasonló játékfilmek vagy TV. játékok sajnos, mostanában nem készülnek. 
Sőt, ma már más a "divat" a filmi látvány terén. Ezt lényegében a digitális technika fejlődése, a számítógépes technika, a Harry Potter és más, hasonló külföldi film sikere indukálja. 
Ez a jövő, ami elavulttá teszi a klasszikus filmi látványt, a hagyományos díszletépítést. 
Vitathatatlan azonban azoknak a magyar filmeknek a sikere, amelyek látványvilágát a neves díszlettervezőink tervei alapján a gyakorlott díszletépítészek valósították meg. 
Ezek a filmek a Mafilm "Aranykorában" készültek, amikor 10-14 díszlettervező és 16 építészáros állt rendelkezésre, három telephelyen, kisebb-nagyobb műtermekben kellő létszámú szakalkalmazott 
(Díszítő, ács, asztalos, festő, kárpitos stb.) dolgozott azért, hogy kiszolgálja a nagy létszámú stúdiókat, a filmrendezőket és a magyar televíziót. Emellett külföldi filmek is készültek. 
A kitermelt valutából jutott a fóti telep fejlesztésére is, ahol új műtermek épülhettek. 
Nem mellékesen saját színészgárdával is rendelkezett a filmgyár. (1980-ban 37 fő) 
Mindez a nyolcvanas évek végéig tartott, amikor a Stúdiók átszervezése után elkezdődött a leépítés. Megszűnt az állami támogatás. Válságos időszak következett. 
Először a fizikai állományt, majd a szakalkalmazottakat bocsátották el.
Megszűnt két telephely. Eladtak, vagy bérbe adtak egyes épületeket. 
"Ha a III-as IV-es műtermet is eladják, levehetik a Mafilm táblát!"- mondta az események során Banovich Tamás filmrendező, díszlettervező.