Nürnberg felé, félúton.

Felső Ausztria felé autózunk. 

Nürnbergbe indulunk látogatóba, évtizedes családi, barátainkhoz. Megszakítjuk utunkat, letérve az autópályáról, nem rohanunk át Felső- Ausztrián, élvezzük a táj szépségei mellett az egyes településeket, épületeket, magyar emlékeket. 

 Az osztrák Duna mentén vezet az utunk Bécstől Krems-ig, ahol a Duna legregényesebb szakasza a Wachau-nál kezdődik. A 33 km. hosszú szűk folyóvölgy különösen Krems és Melk között festői, 500-1000 méteres hegyek övezik, sziklafalak, szelíden emelkedő, erdős- dombok váltakoznak egymással, meg-megszaggatva ódon külsejű, bájos falvaktól, kisvárosoktól. Krems után a meredek sziklák közé szorított Dürnstein község következik Dürstein várának romjaiva.  A Melki apátság tornyai, a Wachau várromok, a Krems-münsteri apátság és a zsilipelés Ybbs-Persenbeug- nál, maradandó emlékek. (Wachaut a mi Dunakanyarunkhoz hasonlítanám.)  Enns városa  az Enns folyó partján épült. Ide érkeztünk, ebben a kedves kisvárosban szállunk meg. Barátságos szálloda a főterén. (Gasthof Hotel- Restaurant "Zum Goldenen Schiff".)   Reneszánsz Várostorony, körülötte dekoratív épületekkel, vendégmarasztaló a tér, mint egy ékszerdoboz, sorakoznak a szép épületek. Szívesen időzünk itt, ha lehet minden alkalommal, és csak másnap reggel utazunk tovább. (ENNS- városához még többször visszatérünk)

Az utópálya Ybbs-nél jut közel a Dunához, párhuzamosan a Duna mellett haladó másik, első osztályú autóúttal. Ybbs an der Donau szép fekvésű kisváros. Vára, szemben a szemközti Persenbeug-gal együtt úgy fogta közre a Dunát, hogy birtoklása, megyényi terület uralmával járt együtt. A terület történelméhez tartozik, hogy Mátyás király Ybbs-et is birtokba vette. 

A város erődítményei főként a vallásháborúk idején pusztultak el. Itt gyülekeztek 1741- ben a birodalom ellen felvonuló bajor- francia csapatok. Ybbset és Persenbeugot híd köti össze.      

A híddal párhuzamosan épült föl a vízierőmű és a hajózható zsiliprendszer. A Dunának Passautól Bécsig 155 méter az esése, s a folyamnak ezt az energiáját  12 duzzasztógát segítségével akarják munkába fogni!                        

Eddig megépült több mint 4 helyen, egyenként 200 MW körüli erővel!                                                                           (Összehasonlításként: a magyarországi Duna szakasz esése mindössze 50 méter, ami a Bős - Nagymarosi duzzasztógát megépítéséhez megfelelt volna, de ezt a magyar politika meggátolta.)

Az Osztrák Duna hajdani legveszedelmesebb szakasza S t r u d e n községnél kezdődik, ez a tulajdonképpeni Strudengau (Örvényvidék). A folyam itt összeszűkül, a medre sokáig tele volt veszedelmes sziklaszirtekkel, kisebb - nagyobb szigetekkel: a Duna örvénylett, habzott, a dunai hajózás kezdete óta hírhedt pont volt ez a hajósok előtt. A folyamszabályozást, a sziklák robbantását Mária Terézia rendeletére kezdték meg. Véglegesen azonban csak 1912-re rendezték. A tragikus emlékeket ébresztő M a u t h a u s e n következik a Duna bal partján, szemben az Enns folyó torkolatával. Jelentős vámhely volt, L i n z szomszédságával.  Áll ott egy öreg vártorony a Praggstein - vár maradványa. A város szélén emlékkápolnát építettek az első világháború elhunyt hadifoglyai emlékére: sok ezer szerb és olasz hadifogoly halt itt meg, mert M a u t h a u s e n már akkor is "láger" volt.

M a u t h a u s e n n e l átellenben, a déli oldalon, a Dunától 5 km-re épült ENNS városa, az Enns folyó partján. A két város között vasúti és közúti híd, valamint kompjárat. Enns fontos közlekedési csomópont.                                              Van ennek a vidéknek egy történelmi, népmesei vonatkozása is.

A kalandozó magyarok a Duna mentén gyakran följutottak egészen az Enns völgyéig. Volt idő, 900 körül, amikor Enns a bajorok- frankok és a magyarok között szinte határnak számított. Enns várát is a magyar betörések ellen építették a bajorok. Honfoglaló őseink, ennek a vidéknek - Óber-Enns-nek - nevét jól megjegyezték, s ez a név később Óperencia- néven ment át a nép tudatába. A nyugat- római birodalom összeomlása után, a népvándorlás korszakában Felső -Ausztria sokat szenvedett. Hunok, gótok, avarok telepedtek le, vagy rohantak végig rajta dúlva. A honfoglaló magyarok is erre kalandoztak Bajorország felé és találkoztak az "Ó p e r e n c i á v a l",   az Ö s t e r r e i c h  ob der Enns-el. (Enns fölötti Ausztriával)

ENNS 9000 lakosú kellemes, ódon város, földrajzi helyzeténél fogva a történelemben,                                                       az ősidőktől kezdve fontos szerepe volt.
A rómaiak Laureacum nevű tábora, az igen nevezetes II.  Légió székhelye volt.
A vár körül alakult ki a középkorú város, amely kezdetben fontosabb volt, mint a szomszédos Linz.                                Ma Ausztria egyik legnagyobb cukorgyára van itt, és a híres üveggyöngy -, bizsugyártás egy részlegét              telepítették át ide Csehországból.
Enns elsőrangú nevezetessége a 60 m magas, reneszánsz stílusú várostorony, melyet 1564- ben építettek óra-, harang- és őrtoronynak. Emeleteiről szép kilátás nyílik egészen az Alpokig.  A torony körül sorakoznak a  S t a d t p l a t z  dekoratív  épületei. Az Óvárosháza, ami valaha pénzverőhely volt. Termeiben a Városi Múzeum   és a Római Múzeum gyűjteményei. A  városkapu egyik maradványa a Frauenturm, de maradtak részletek a középkori várfalak-ból, a toronyőr házából. Két vára van Enns - nek: a Schlolss Ennsegg (Ennsegg kastély) és a Burg Enns (Enns vára) a vártoronnyal. A kastély vendége volt 1809-ben Napóleon, 1810-ben Mária Lujza császárnő.                                                 A várat eredetileg 900 - ban emelték  a magyar támadások kivédésére egy, avaroktól lerombolt római kővár helyén. 

Enns- től délre az Enns folyó völgyében, 25 km. távolságra terül el Steyer városa, ami Mezőgazdasági Gépgyártásáról ismert. Felső Ausztria fővárosa egyébként a közeli 20 km-re. fekvő L i n z. Délről ömlik a Dunába a Traun folyó. torkolatával szemben van egy sziget, rajta p i l b e r g várának romjai. Hajdanán  valódi rabló lovag- fészek volt, "útonállásra" alkalmas.

FELSŐ AUSZTRIÁRÓL KICSIT BŐVEBBEN.

Felső Ausztria nagyságra nézve negyedik tartománya Ausztriának. Területe 11 978 km2.                                          Lakóinak száma  1 150 000.  Székhelye: L i n z. Hivatalos neve: Österreich ob Enns, azaz: Enns fölötti Ausztria.                A népnyelv hamarosan  Ober - Österreich-re változtatta.  Az i.e. 3000  évvel is lakták. Különösen a só vonzotta az embereket erre a tájra. Ez alapozta meg a vidék gazdagságát. A szállítására utak kellettek, vízi és szárazföld is. Itt tanultak meg a salzkammerguti ácsok kitűnő hajókat építeni. Később vasat találtak és ez a vasipart virágoztatta fel. Ezért is nevezték Felső-Ausztriát a "Só és a vas országának. " Változott a sóbányászat is, nem tömbökben vágták ki a sót, hanem vízben oldották, lepárolták és úgy szállították zsákokban. A bányafa és a lepárláshoz szükséges tüzelőfa  évenként  88 000 tonna értékre rúgott. Újabban szenet is tártak fel több helyen. A vidék gazdagságát a sóbányászat alapozta meg, ami évszázados vitáknak lett okozójává.     Nyugalmasabb idők akkor következtek el, amikor a    bajuvárok  (bavarusok)  országa , Bajorország, az Ennsig terjedt ki. 

 NÜRNBERGRŐL RÖVIDEN.                                                                                                                                            Végezetül röviden az említett régi barátinkról, akiket ezeken az utakon meglátogatunk. Ismerkedésünk 1984-ben kezdődött, gyermekeink sportkapcsolata révén Nürnbergben találkoztunk, ahol nagyon kedvesen fogadtak, amit mi 1985-ben méltó módon viszonoztunk.    A családi kapcsolat egyre jobban elmélyült, rendszeressé vált és számos találkozásunk volt azokban az években is, amikor a "határnyitás" történt, és amikor a berlini falat lebontották.          Baráti kapcsolatunk a mai napig tart, dacára az évek múlásának. (Lásd fotó és videófelvételek)

Nürnbergről részletesebben egy külön összeállításban térek ki.