Filmszcenikáról

DÍSZLETÉPÍTÉSZETTŐL A FILMSZCENIKÁIG. 

Filmszcenika fogalma a valóságban.

Az 1980 - as évek végére a Mafilmben számos filmszakmai terület összevonásával létrejött a   Filmszcenikai Központ, a Díszletépítészet, a Filmtechnika (Pirotechnika), a Berendezés, (Kellék) valamint a Jelmez (Ruha), a Díszlet - Látványtervezők összehangolt irányítása mellett. Mind erről a "Volt egyszer egy Filmszcenika " című könyvemben írtam részletesen.
Ez az állomány (200-300 fő) képes volt kiszolgálni az évi 16- 20 nagyjáték filmet és a 40-60 tévéjátékot az 1960-as évektől. 
Közöttük nagysikerű történelmi tárgyú, kosztümös filmeket, külföldi rendelt filmeket is.
Természetesen olyan szakmai háttérrel, ami a díszletépítők, ácsok, asztalosok, lakatosok, festők, kárpitosok, pirotechnikusok, ruha (jelmez) készítők, berendezők, kellékesek és más egyéb szakma képviselőinek a sokaságát jelentette szakműhelyekkel, szükséges eszközökkel, mindhárom telephelyen. Valamennyien a filmet szolgálták.
Az így létrejött Filmszcenikai Központ, amely képes volt szakszerűen és korszerűen kiszolgálni az Operatőrt, a Rendezőt és vele a film látványvilágát. 
A látvány ugyanis, lehet egy épített vagy átalakított környezet, vagy tervezett, Műteremben felépített díszlet, aminek szintén korhűnek kell lennie.
A Filmszcenika jelenti tehát mindazt, amit a színész játékán kívül a vásznon látunk.
Amikor egy film készítése elindult, a Stáb összeállt, a film Díszlet, vagy Látványtervezője Tervtanácson ismertette a komplett terveket. 
A tervtanácson részt vettek a részlegek vezetői és a film építésze is.
Az elfogadott látvány-vagy díszlettervet az érintettek aláírták, ezután elkészült a díszletterv költségvetése, majd beindulhatott a díszletek kivitelezése. 
A részletes kiviteli terveket a film építésze készítette el, a szakmai műhelyek számára. 

A Szcenikai Központ létrejöttének nagy jelentősége volt. Szervezése és megvalósítása Kocsis Károly építészmérnök, a Díszletépítészet vezetőjének, Romvári József és Vayer Tamás Díszlet (Látvány) tervezőnek köszönhető. Javaslatukat és elképzelésüket az akkori igazgató, Föld Ottó is támogatta.                                             Vayer Tamást művészeti vezetővé nevezte ki. Ezzel a szervezettel volt lehetőség kielégíteni a nagyszámú Játékfilm díszléteinek felépítését. Kocsis Károly nyugdíjazása után, a Filmszcenika részlegek vezetését az alábbiak látták el: Oláh Antal, Nell Tibor, Gárdonyi László, Brill Péter, Bolgár Péterné (Indig Anna, Varga Sándor  és Köves Attila. Részemről az utolsó szerződési év 1987 -volt  a Filmszcenikán.

Sajnos a rendszerváltozás után a Filmszcenikát az elsők között számolták fel.