Az Európai Unióról.
2003-ban a magyar szavazók 83,7 százaléka igennel voksolt Magyarország európai uniós csatlakozására. Igaz, hogy a választásra jogosultak csupán 45,6 százaléka jelent meg az urnáknál. A viszonylagos érdektelenséget azzal lehetett magyarázni, hogy az akkori ellenzéki körök (Fidesz) - bár nem kérdőjelezték meg uniós csatlakozásunk szükségességét - nézeteik kifejtését rendre úgy kezdték: igen, de …! ( A polgári körök szervezésével foglalkoztak)
Magyarország 2004. 05. 01 én az Európai Unió teljes jogú tagja lett Írország, Finnország és Görögország után. Magyarország mindig Európában volt, noha egyik nagyszerű költőnk kompországnak nevezte hazánkat. De ez a komp, kultúránk, hagyományaink, történelmünk alapján mindig Európában közlekedett. Elértkezünk oda, ahova mindig szerettünk volna.
Gyakran voltak kényszerű kitérőink. Elegendő csupán a török hódoltságra, az ország függetlenségének elvesztésére, a német megszállásra emlékeztetni. És ebbe a sorba illik a rendszerváltozás előtti negyven év is..
Ismeretes, hogy az akkori Miniszterelnök, Medgyessy Péter mellett az uniós szerződés aláírásakor jelen volt az akkori és a volt köztársasági elnök továbbá három- rendszerváltás utáni - korábbi miniszterelnökünk is: Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor is. Mindez szerves velejárója volt annak az úgynevezett "gesztus politizálásnak" ami Medgyessy Pétert jellemezte. (Lásd "Terror Háza" további finanszírozása és meglátogatása) Jellemző volt az aláírás után történő külön repülőút.
Az aláírást tettek az egyesülés követő ünnepség során Orbán Viktor, rövid beszédében így emlékszik: "Egyszer kérdezte Kohltól: miért éppen a németek lettek az egyesülés motorja? Ha nem lesz egység Európában- válaszolta a kancellár-, akkor háború lesz. Az EU. nem más, mint az európai nemzetek szövetsége a békéért" - vélte Kohl.
"Most már biztosan gondolhatjuk, hogy Európa a jövőnk, de arra kérlek benneteket, ne felejtsük el soha, hogy a jövőben is Magyarország marad a hazánk. Jelszavunk az EU. ban is változatlan: Hajrá Magyarország, hajrá magyarok", Nyilatkozta Orbán Vik Olvasom az egyik korabeli tudósításban, hogy Szörényi Levente szerint: " Azért léptünk be az EU szervezetébe, hogy adminisztratív eszközök alkalmazásával késztessük a franciákat annak orvoslására, amit a trianoni békeszerződéssel ellenünk tettek. Tőkés László a csatlakozás kapcsán telefonon retteg a harmadik Trianontól."
Bayer Zsolt "önfeladó internacionalizmusról" beszélt, amely "mostanában globalizációnak becézgeti magát." Medgyessy egy órával korábban, a Millenárison elhangzott mondatát idézi - "Mostantól Európa a hazánk - majd üzen a kormányfőnek: Nem, kedves barátaim, nekünk mostantól is Magyarország a hazánk. A megmaradás parancsát még nem vonta vissza senki." (Lásd: 168 Óra XV. évfolyam 16 szám.2003 április 17.)
Ezután, nem sokára, sor került Medgyessy Péter leváltására (D-209) és a kényszerű távozása után kormányváltások követték egymást. A 2006 őszi zavargások után Fidesz került hatalomra, miközben az ország élvezhette az Európai Uniós csatlakozásból eredő támogatásokat. Időközben jelentős változások történtek. Megváltoztatták a Harmadik Köztársaság Alkotmányát, "Alaptörvény" hoztak létre, kényük- kedvük szerint, az ország határán Magyarország nevét láthattuk kiírva. Hazánkban újra a Horthy rendszerhez hasonló állapotok jöttek létre, nő a szegénység, miközben egyes politikusaink hatalmas vagyonokhoz jutnak. Fiataljaink, értelmiségünk nagy része hagyja el az országot. Értelmetlenül használjuk fel az Európai Uniós forrásokat és a nemzetközi kapcsolatainkat. A "kétkulacsos" politika ismét veszélyes helyzetet teremtett. Élvezzük az Európai Unió tagjaként a közösség gazdasági előnyeit, de a szerződés jogi követelményeit nem teljesítjük. Kormánynak be kellene végre befejeznie a migráncsozást, a sorosozást, a gyurcsányozást és betartani az Európai Uniós szerződésnek megfelelő kötelezettségeket.
Mert napjainkban az Európai Unióból való kilépés veszélye fenyegeti hazánkat!